Tippek a sikeres érettségihez - így készültem én

1.A tételeid legyenek egy helyen! Akár tantárgyanként egy - egy füzet, vagy egy nagy lefűzős mappában, de tárold minden tételedet egy helyen. Sokkal könnyebb lesz haladni, esetleg magaddal vinni, hogy tudj a buszon vagy a lyukas órákban is készülni. Amikor kidolgoztok az órán egy tételt a füzetbe, akkor azt másold át otthon a tételes füzetedbe vagy gépeld le a számítógépeden. Tapasztald ki, hogy neked melyik módszer válik be jobban, hogy tudsz eredményesebben tanulni: kézzel írott jegyzetből vagy gépelt szövegből. 

2.Kezdd el időben! igen, a lehető legsablonosabb tanács, amit biztos a tanáraidtól kezdve a szüleidig mindenki sulykol feléd, ám érdemes megfogadni. Igaz, hogy a szóbeli érettségi előtt van egy egész hónapod felkészülni, viszont az előző pontban kifejtett tételek rendezését sose lehet elég korán elkezdeni. Hidd el, ha sokáig hallogatod, nagyon feltudnak torlódni a dolgok és nem fogod győzni a rendszerezést, melynek hála tanulás közben össze-vissza kell ugrálnod a füzetek, jegyezetek, nyomtatott tételek között. Én év folyamán, folyamatosan gépeltem be a tételeket, így az érettségi szünetben csak tanulnom kellett. Mindenki számára ajánlom, még ha feleslegesnek és túl korainak is tűnik már januárban az érettségivel foglalkozni. 

3.Az oktatási hivatal oldala nagyon jó fej és segítőkész barát, érdemes jóban lenni vele, ugyanis itt megtalálod az összes eddigi érettségi feladatsorát évekre és tantárgyakra lebontva. Nincs ennél hatékonyabb módszer a felkészülésre. Vedd elő azt a tantárgyat, ami nehezen megy és csinálj végig néhány feladatsort, majd ellenőrizd magad a megoldó kulcs alapján. Azon túl, hogy gyakorolsz, egyben ismétled is az anyagot, tehát kevesebbet kell majd magolni. 

4.Zanza tv. A másik oldal, amit a legjobb barátoddá kell avanzsálnod. Minden tantárgy, minden témakörére jut egy videó, ahol szép lassan, vizuális formában, képekkel kiegészítve elmagyarázzák a dolgokat. Matek, töri, irodalom, nyelvtan, földrajz. Legyen szó akármelyik tantárgyról, itt biztosan megtalálod. A legjobb benne, hogy ha nem érted meg elsőre, vagy lemaradsz, akármikor újra nézheted, visszatekerheted. A tanároddal órán ezt nem teheted meg :D Érdemes kihasználni az oldal adta lehetőségeket. 

5.Vannak emberek, akik hallás után tanulnak jobban és vannak akik, olvasás után. Derítsd ki, te melyik csoportba tartozol, és ehhez mérten tanulj. Ha hozzám hasonlóan, te is könnyebben megtanulsz egy dalszöveget, mint egy verset, akkor te bizony hallás után tanulsz. Ez esetben, tudom tanácsolni neked, hogy olvasd fel magadnak hangosan a tételt, majd próbálj meg minél többet visszamondani fejből. Ezt ismételd addig, amíg az egészet fel nem tudod mondani. De ha ez nem tetszik, van még egy módszer a tarsolyomban. Olvasd fel hangosan a tételeidet és közben vedd fel a hangodat telefonod segítségével. Csinálj ezekből a felvételekből egy playlistet és ezeket hallgasd a füleseden zene helyett. Senki se fogja tudni, hogy mi megy a füledben, és nem kell a füzeteid felett görnyedned. Akár futás közben, akár a buszon ülve, akár hazafelé sétálva is tanulhatsz. 

6.Facebook! Furcsa tanácsnak tűnhet, de amilyen sok dolgot kell fejben tartani, a legegyszerűbb módja annak, hogy minden egy helyen és szem előtt legyen. Manapság már a legtöbb egyetemnek van facebook oldala és aktívan posztolgatnak is rajta, tehát ajánlom, hogy keresd ki azokat, ahova jelentkezni szeretnél és nyomj egy like-ot rájuk. Továbbá, az eduline oldalát is ajánlott követni, ugyanis rengeteg hasznos információt osztanak meg a jelentkezéssel kapcsolatban és rendszeresen figyelmeztetnek a határidők lejárta előtt. Ezzel a módszerrel tudsz tájékozódni a fontosabb eseményekről, például a nyílt napok dátumáról vagy a felvi rendszer zárolásáról, illetve a facebook-ot tuti rendszeresen nézed, ezért elkerülhetetlen, hogy minimum napi egyszer ne jöjjön szembe veled az aktuális poszt. 

7.Figyelj a határidőkre! Nem akarok senki riogatni, de hihetetlen milyen könnyen el lehet veszíteni egy felvételit egy dátum miatt. Ha nem lépsz időbe, könnyen lecsúszhatsz a jelentkezésről és bukhatsz egy évet, szóval érdemes előre tájékozódni a fontosabb határidőkről. Szerintem a legérdemesebb a fent említett facebook-os módszert használni, sőt, ha az egyetem hoz létre eseményt, akkor arra is nyomni egy „ott leszek”-et, mert akkor az oldal még külön figyelmeztet is a dátum közeledtével. De ha van egy határidőnaplód, amit rendszeresen használsz, akkor az is jó módszer, hogyha hónapokra előre beírogatsz minden dátumot, amit tudsz. Ha a kettőt egyszerre használod, nem lehet gond. 

8.Színek, ábrák, rajzok! Ha vizuális típus vagy és unod az egyszínű, egyszerű tételeket, akkor érdemes fontolóra venned ezt az ötletet. Egy színes, igényesen megírt, képszerű tételből mindenki szívesebben tanul, mint egy kék tollal sebtében lekörmölt, csúnya kézírású jegyzetből. Én otthon minden iskolában kidolgozott tételemet újraírtam és közben annyi kiemelő filcet, tűfilcet, színes ceruzát illetve post it cetlit használtam, amennyit csak elbírt az oldal. Sokkal nagyobb kedvvel ültem oda tanulni. 

9.Figyelj oda órákon! Egy újabb sablon tanács, amit érdemes megfogadni. Ha óra alatt figyelsz a tanár magyarázatára, akkor az anyag felét, hiszed vagy sem, már meg is tanultad, úgy, hogy észre se veszed. Amikor otthon majd leülsz és előveszed a tételidet, észre fogod venni, hogy előjönnek az órán hallott dolgok, szóval már csak át kell olvasnod a jegyzeteidet. 

10.Készíts beosztást. Az írásbelik után van egy bizonyos érettségi szünet, mely csak arra szolgál, hogy otthon, kényelmesen megtudd tanulni az összes szóbeli tételedet. Ez átlagosan olyan 4-5 tantárgy, melyekhez átlagosan 20-20 tételt tartozik, esetenként 40. Nekem tavaly nagyjából 120 szóbeli tételem volt, ami nem kevés. Persze, 1 hónap sok időnek tűnik, így a legtöbb diák hajlamos az első 3 hetet ellazulni és az utolsó héten nekiállni a kampányszerű tanulásnak, mely rettenetesen stresszes és leterhelő dolog. Ha elfogadsz egy tanácsot, ne ess ebbe a hibába. Egyrészt, nem egészséges 1 hétig alig aludni és kávén élni, másrészt, az anyagnak nincs ideje leülepedni az agyadban szóval hiába voltál fent egész éjjel, rohadtul nem fogsz emlékezni semmire.  Szóval, a tanácsom a beosztás. Készíts egy 1 hónapot felölelő táblázatot és oszd szét a tételeidet. Például: minden nap megtanulsz 5 tételt vagy heti 1 tantárgy. Az már csak tőled függ, hogy miképp osztod szét, az a fontos, hogy ne hagyj mindent az utolsó hétre. Érdemes az érettségit megelőző napok egyikére betervezni 1 napot, amikor mindent átismételsz, illetve 1-et, amikor nem csinálsz semmit, csak pihensz. Ha így csinálod, akkor, amíg mindenki más stresszesen tanul, neked nem lesz más dolgod, mint rászánni 2-3 órát arra, hogy átolvasd a tételeket. Jól hangzik, igaz? 

11.Tarts szünetet. Nem, nem olyan szünetre gondolok, hogy fél óra tanulás, majd 1 óra szünet, esetleg, a szünet olyan hosszúra nyúlik, hogy utána „elfelejted” folytatni a tanulást, hanem az iskolában is alkalmazott, hatékony, 10-15 perces szünetre. Ez a rendszer nem véletlenül van így kitalálva, tehát érdemes otthon is figyelni rá. Én tanulás közben, mindig az iskolában megszokott beosztáshoz igazodtam, vagyis 45 perc készülés után tartottam 15 perc szünetet. Számomra bevált, tudom ajánlani nektek is. 

+ 1. Ha abban a helyzetben vagy, mint én, és parázol a történelmi évszámok miatt, akkor van számodra egy nem éppen hagyományos tippem. A „Belga” névre hallgató magyar rapp együttesnek van egy „királyok a házban” című száma, melyben a srácok rímekbe foglalták az összes magyar királyt, az uralkodási idejükkel és a főbb eseményekkel együtt. Ha megtanulod ezt a dalt – márpedig egy hangzatos, fülbemászó dalt könnyebb, mint száraz évszámokat – akkor a birtokodba kerül a legtöbb fontos dátum, anélkül, hogy kinyitnád az atlaszt. A módszer működik, én vagyok rá az élő példa. A történelem érettségit megelőző napokon egész este ez a szám volt bekapcsolva nálam a youtube-on és mire elérkezett a retteget nap, már tudtam is a dalszöveget. Elsőre kicsit tömény és nehezen emészthető, de gyorsan meglehet tanulni. Ezt a tanácsot köszönjétek a hajdani osztálytársaimnak, ugyanis nekik hála ismertem meg ezt a számot. 

irodalom tanulás (saját kép) 

Embertípusok a könyvesboltban

Egy könyvesboltba rengeteg ember jár. Lányok, fiúk, idősek, fiatalok, kismamák, nagymamák, szegények és gazdagok. Egy nap alatt nagyon sokan megfordulnak az üzletekben, de még ezeken a kategóriákon belül is vannak tipikus fajták, amik mindig, minden könyvesboltban felfedezhetők, ha kicsit figyelmesebben körbe nézel. Ebben bejegyzésben, most ezeket az embertípusokat szedtem össze. 

1.) A könyvmoly 

Ő az, akinek a könyvesbolt felér egy mennyországgal. Ha egy üzlet közelébe jár, nem bírja ki, hogy ne menjen be körbenézni „csak 5 percre”, amiből aztán több óra lesz. Csillogó szemekkel, átszellemülten veti bele magát a könyvtengerbe, minden polc előtt megáll, leemel könyveket, bele olvas a taralmukba, majd végül 5-6 könyvvel a kosarában –attól függ, éppen mennyi pénz van nála – áll a kassza elé, miközben tökéletesen elégedett magával és alig várja, hogy végig olvassa az új szerzeményeit. 

2.) Aki csak olvasni jár be 

Ő az, aki nem tud, vagy csak nem akar különbséget tenni a könyvesbolt és a könyvtár között. A bolt minden lehetőségét kihasználja arra, hogy nyugiban és csendben leüljön egy választott könyvvel és ameddig ideje engedni, bűntudat nélkül olvasson. Nem jellemző rá, hogy a kiválasztott könyvet megvegye, hacsak nem fogta meg annyira, hogy pénzt költsön rá. Jobban preferálja azt a megoldást, hogy legközelebb ott folytatja az olvasást, ahol abbahagyta, így teljessé téve a történtet. 

3.) Aki tényleg csak nézelődik 

Ő a könyvesbolt tulajdonosok réme, ugyanis, habár általában szeret olvasni, a könyvmollyal ellentétben, tényleg csak 5 -10 percre tér be és soha nem vesz semmit. Többször körbe sétálja az üzletet, minden polcot megnéz, le-le emel könyveket, elolvassa a tartalmukat, belelapoz, beleszagol, majd visszahelyezi a polcra. Ezt a szeánszot még megismételi, 10-15 könyvvel, majd üres kézzel távozik. 

Ő az, aki nem költ könyvre, inkább megvárja, míg a könyvtár beszerzi, és ingyen kikölcsönzi. 

4.) Aki csak az illat miatt jár be 

Ő az, aki szeret olvasni, de a könyvek illatát is – főleg az új könyvekét – legalább ennyire szereti. Őt onnan ismered fel, hogy orrig benne van a könyvekben és nem azért, mert otthon felejtette a szemüvegét és egyébként nem tudja elolvasni a pici sorokat. Ő az, akinek a legjobb ajándék egy „könyv illatú gyertya”, ami egyébként tényleg kapható az interneten. 

5.) Aki utál olvasni 

Ő az, aki túszként került be a bolt területére. Egész biztosan nem egyedül érkezett, hanem valaki erőszakkal rángatta be a boltba. Ő mindig demonstratívan, karba font karokkal, türelmetlenül sóhajtozva, duzzogva és gyűlölködő arccal követi a könyvmoly barátját, párját vagy rokonát, miközben 2 percenként rákérdez, hogy; végeztél már? mikor megyünk már? 

Ő az, akit sose fogsz látni egyedül betérni egy könyvesboltba.  

6.) Aki életében először jár ilyen boltban 

Ő az, aki valaki miatt érkezett. Ő a könyvmoly és a könyvutáló kategória között áll. Se nem utál olvasni, se nem szeret igazán, így kimaradt az életéből a könyvesbolt, ezért ha mégis betéved valamilyen céllal, nem tud érvényesülni. 

Bizonytalan léptekkel, kétségbeesett arccal mászkál a sorok között, elveszetten, akár egy ember a sötét erdőben, egy bizonyos könyvet keresve, míg végül fel nem adja, és segítséget nem kér egy eladótól. 

7.) Aki online vásárol 

Ő az, akit sose látsz élőben a boltban. Ő kihasználja a 21. század minden kényelmi lehetőségét, és az otthon melegéből, a puha kanapén ücsörögve, az online shop-ból szerzi be az összes kötetét. Még csak a rendelt könyvért se megy be az üzletbe, inkább házhoz rendeli. 

Az ő pénztárcájában tuti megtalálsz egy törzsvásárlói kártyát. 

8.) Aki konkrét listával érkezik 

Ő az, aki csak félig online vásárló. Ő otthon, a könyvesbolt shop-jából válogatja össze a listáját, ám nem rendeli meg, inkább betér az üzletbe, hogy maga emelje le a polcokról a könyveket. Általában, ha rövid a lista és tudja, mit hol talál, 10 perc alatt végez és elégedetten távozik a kasszától.  

Ő biztos nem költ egy centnél se többet, mint eredetileg akart.

Te melyik vagy? :) 

Felbosszantott a dzsungel kaland - Jumanji: vár a dzsungel kritika

Még itt az elején rögtön vallomást teszek: Én úgy ültem be erre a filmre, hogy se az első részt – igazából az elmúlt pár percig, azt se tudtam, hogy létezik első rész – se a trailer-t nem láttam, ellenben a barátommal, aki a trailer megnézése után döntött úgy, hogy elvisz engem moziba. Ám, az ismeretek hiánya kivételesen jól jött, mivel így teljesen kopaszon, elvárások nélkül kezdtem bele a filmbe, mely nem okozott csalódást. 

A kalandfilm, a videojáték, a vígjáték és a sztereotípikus gimis karakterek összegyúrásából született film remekül hozta azt, amit hozni hívatott. 

A történet szerint, Jumanji játéka a technikai fejlődést követve átalakult videojátékká és rögtön a film első 10 percében magába is ragadta első áldozatát Alex-et, aki ekkor még nem tűnt többnek egy jelentéktelen mellékszereplőnél. Alex-et ezután eltűntnek nyilvánították és a játékot oda adományozták a helyi gimnáziumnak. Ott porosodott a pincében 20 éven át, míg filmünk főszereplői – akik büntetésüket töltötték le a pince kitakarításával – rá nem leltek. 

Spencer, Frigo, Bethany és Martha tipikus szélsőséges, papírmasé karaktereket testesítettek meg, ám mivel szerepük alig volt, ez elnézhető volt nekik. Spencer, mint kocka, Frigo, mint izomagyú sportoló, Bethany mint a suli legnépszerűbb csaja és Martha, mint az életet túlságosan komolyan vevő lány, együtt, egyazon napon kerültek büntetésbe és lettek hirtelen összezárva az iskola pincéjébe.  

Innen indult a sztori, ugyanis egyikük váratlanul ráakadt az oda adományozott Jumanji kazettára és játékra buzdította mindenkit, mely, ezután forgatókönyvszerűen, akárcsak Alex esetében, azonnal a játékbeli dzsungelbe repítette őket. És itt jön a csavar. Miután mindegyikük választott magának egy avatart, a dzsungelben nem saját magukként, hanem a választott karakter testében jelentek meg. Így változott át a kocka egy bátor, izmos hőssé, a visszahúzódó lány dögös amazonná, a sportoló 2 méterrel alacsonyabb zoológussá és a csinibaba, telómániás lány, egy kövér, szakálas bácsivá. A felnőtt testbe rekedt tinédzser lélek és ez a nemváltás adja a film humorának gerincét. 

Főhőseink hamar rájöttek, hogy a játékban rekedtek és elfogadták küldetésüket, miszerint vissza kell rakniuk a zöld smaragd követ a leopárd szobor fejébe, ugyanis csak így menekülhet meg Jumanji, nyerhetik meg a játékot és kerülhetnek vissza a valóságba. 

Mivel a film egyszerre volt egy videojáték, ennek a műfajnak is megfigyelhetők voltak a jellegzetes elemei, mint például a folyamatosan ismétlődő szövegek, az intro kisfilm, amiben elmondják a kaland előtörténetét, a karakterek gyengeségei és erősségei, illetve az, hogy mindenkinek 3 élete van. Pontosan ez, a több életes dolog volt az, ami elvette az izgalmat a filmből, hiszen így nem tudtunk igazán aggódni a szereplőnkért. 

Viszont ezt a „kis” apróságot leszámítva, a kocka barátom véleménye szerint, a film remekül átadta a játék élményt és az ő szavait idézve; tele volt eastereggekkel és utalásokkal. 

De a film nem csak egy játékot akart megeleveníteni, hanem a kalandfilm szerepre is jelentkezett, ami közepesen ment neki. A kaland jelenteket jól voltak megjelenítve, izgalmasak is lettek volna, ha nincs az előbb kifejtett több életes dolog, ám tagadhatatlan, hogy a legtöbb csak egy poén előkészítése miatt volt beleépítve a forgatókönyvbe. 

Ha már itt tartunk, a poénoknál, meg kell említenem, hogy a 3 kategória közül, a vígjáték volt az, ami a legjobban látszott a filmben. Én őszintén bevallom, hogy a pocakos férfi testbe ragadt Bethany-n karakterén hangosan röhögtem és nem voltam ezzel egyedül. Én általában kritikusan szoktam szemlélni az angolról magyarra fordított poénokat, de ebben a filmben most nagyon jó munkát végeztek a fordítók. A viccek nagy része remekül átjött és jókat nevettem rajtuk, mely nagy elismerés, ugyanis tudni illik, én ritkán kacagok a filmeken. 

Az a jelenet, mikor Bethany először szembesül az új nemi szervével…. én fuldokolva röhögtem. 

Ám mivel a film ennyi mindent vállat és lényegében 90 perc alatt kellett felépítenie négy karakter személyiséget illetve beleszuszakolni a cselekménybe 2 felesleges szerelemi szálat, sajnos nem maradt ideje és energiája a történetre. Habár, ha kalandjátékként tekintünk rá, valójában nem lényeges elem a történet, viszont filmként kicsit hiányérzetet teremtett. 

A szereplők túl könnyen jutottak el a leopárdig, túl könnyen győzték le a fő gonoszt és néhány fail esettől eltekintve, nevetségesen egyszerűen nyerték meg a játékot. A megoldások kreatívak voltak, ez tény, de akkor is „túl” könnyűnek tűnt minden. Nagyon sokat elvett a tétből az, hogy mindenki következmény nélkül meghalhatott kétszer és emiatt hullottak, mint a legyek. 

A film pedzegette ugyan, hogy lehetséges, hogy a valóságban is meghalhatnak akkor, ha a játékban elvesztik mindhárom életüket, de a „talán” és a logikátlanság miatt, ez se adott elég tétet a kalandnak. Hiszen, mégis miért halna meg valaki azért, mert veszít egy konzolos játékban? 

Viszont piros pont az írónak azért, hogy felpezsdítette a történet azzal, hogy bedobta a csapatba Alex-et is, aki, mint kiderült, 20 éve volt bent a játékban, mivel 2 élet elvesztését követően, már nem mert tovább kockáztatni. A csapatszellem és a nem szabad feladni klisék értelmében, a csapat rávette, hogy segítsen nekik, így a végén ő is épségben kijutott a játékból, ahogy a többiek is. (hupsz, spoiler) Arra már nem tért ki a film, hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy a 20 éve eltűnt fiú legközelebb a valóságban, mint családapa jelenik meg, és ez hagyott is a számban némi keserűséget, ám ez csak egy jelentéktelen apróság. 

Számomra akkor is az volt a film fénypontja, amikor Alex karakterében felismertem Nick Jonas-t. 

Talán azért, mert nem láttam az előzőt és nem voltak elvárásaim, talán a vígjáték mivolta miatt, talán csak Nick Jonas-nak köszönhetően, nem tudom, de engem megvett a film, Én nagyon élveztem, a kis logikátlanságok és a kidolgozatlan történet ellenére is szórakoztatónak, szórakoztató volt. 

Úgy jöttem ki a mozi teremből, hogy bosszús voltam. Felbosszantott a film, mert nem tudtam belekötni nagyon semmibe. 

Én mindenki számára ajánlom megnézésre, akár az első rész nélkül is, hiszen első kézből állíthatom, hogy nem ad hozzá semmit a második részhez. Nem egy folytatás, különálló filmként is megállja a helyét. 

Egy unalmas, pihengetős, kanapén fetrengős vasárnap délutánra tökéletes film. 

Jó szórakozást hozzá!