Amennyire annak idején védtem a Halloween-t, annyira nem vagyok most hajlandó érvelni a Valentin- nap, mint „ünnep” létezése mellett. Nincs még egy olyan megosztó ünnep, mint a Február 14. –én tartandó szerelmesek ünnepe. Igazából, nem is magával az ünneppel van bajom, hiszen önmagában kedves ötlet, inkább az szomorít el, ami lett belőle.
Már semmi köze az eredeti hagyományokhoz, ma már csak a szív mintás tárgyakról, plüssmacikról, a hatalmas csokrokról és a csokikról szól. Egy szóval arról, hogy költsd a pénzedet, hiszen ha nem veszel ajándékot a kedvesednek, egy utolsó szemét szar alak leszel a szemébe. Nem számít, hogy tegnap már vettél, vagy, hogy, már 6 éve együtt vagytok, ha nincs aji 14.-én, akkor nem szereted. 13.-án vagy 15.-én nem számít, akkor a kutyát se érdekli – amennyiben nincs az illetőnek szülinapja vagy névnapja – de a 14.-e az szent és sérthetetlen! Nyilván viccelek, és kicsit túlzok, de nagyjából ezt érzem minden Valentin-nap előtt.
Sajnálom, de én úgy gondolom, a Valentin-nap egy nagy marketing átverés |
Amikor ezt a cikket írom, még csak január vége van, 30-31. körül, de már most bele-belebotlok a boltokban járva piros és szívecskés ajándéktárgyakba, pedig az ünnepig még bőven vissza van 2 hét.
Valamiért számomra, és ahogy látom, még sokak számára, ez az ünnep azt próbálja közvetíteni, hogy a mai napon szeretni kell egymást, ajándékozni és boldognak lenni, mintha a többi napon ez nem lenne elfogadott. Azok a párok, akik normális és harmonikus párkapcsolatban élnek, mindennap szeretik egymást, adnak a másiknak apró meglepetéseket és boldogok, csak ezen az apropón tehát, teljesen felesleges ennek a dolognak egy külön napot szentelni.
Arról nem is szólva, hogy mi van szegény szinglikkel? Ha a szerelmeseknek van világnapja, amikor ajándékot kapnak, akkor az egyedülállóknak miért nincs? Ez ugyanolyan igazságtalan diszkrimináció, mint hogy ha nőnap van, akkor férfinap miért nem?
A szinglik utálják a Valentin-napot. A párkapcsolatban élők utálják a Valentin-napot. Mi a fenének van nekünk Valentin-napunk?! |
Számos Valentin-napot töltöttem szingliként és tökéletesen emlékszem, hogy aznap dupla annyira magányosnak és szánalmasnak éreztem magamat, mint egyébként a többi hétköznapokon. Szóval, már csak ezen érv miatt is állítom azt, hogy nem gond az ünneplés, de az egyedülállók érzelmei érdekében, talán nem kellene ekkora feneket keríteni neki. Se az évfordulók, se a házassági évfordulók körül nem kavarnak ekkora port a szerelmesek, pont azért, mert ez intim dolog, ami csak rájuk, esetleg a szűk családjuk, barátaikra tartozik. Erről az oldalról nézve, a Valentin-nap nem tűnik többnek, mint egy felesleges, kereskedelmi ünnep, ami egyedül a virágárusoknak és a kereskedőknek jó.
Kedves szingli társaim! Én megértelek titeket, tehát ezúttal elindítok egy kezdeményezést egy szingli világnap, akár ünnep, megvalósulásának érdekében. Annyi buta és értelmetlen világnap létezik – ölelés világnapja, barátság világnapja, fordított nap stb. -, hogy nehogy már pont a „szinglik világnapja” ne férjen bele a keretbe?!
Világnapot a szingliknek! Már csak az egyenlőség kedvéért is, meg mert megérdemlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése