Magasház. 25 emeletes. Toronyház - ki hogyan ismeri. Számtalan néven emlegették, azonban bárhogyan került szóba, mindenki emlékezetében ugyanaz a kékes-szürke színű, hatalmas, monumentális épület jelent meg, mely akár egy mindent látó őrszem magasodott Pécs városa fölé, amíg utol nem érte a karbantartás hiánya és emberi mulasztás miatt bekövetkező vég.
A pécsi magasház habár soha nem számított igazi, klasszikus értelemben vett turistalátványosságnak, ugyanolyan ikonikus épülete volt a városnak, mint a Székesegyház vagy a Dzsámi. A maga 84 méteres magasságával bőven kiemelkedett a többi épület közül, sziluettje a település összes pontjáról látható volt. Grandiózus méreteivel 1976-os átadását követően rögtön elnyerte a “Magyarország legmagasabb panelháza” címet, amelyet pontosan 40 éven át, 2016-os lebontásáig viselt.
Egy 84 méter magasságú épület, mely 25 szintet foglal magába, akkoriban is egy kockázatos vállalkozásnak bizonyult, melyet bizonyít a tény, hogy építése 1974 októberétől-1976 nyaráig tartott. Még abban az évben megtörtént az ünnepélyes átadás, 1977 augusztusában pedig végre a lakók is beköltözhettek lakásaikba. A magasház 25 emeletéből 21 volt lakhatásra alkalmas, melyeken 252 db egy - másfél szobás lakás került kialakításra. Az épület földszintjén egy posta működött, a maradék két szintet pedig a Központi Statisztikai Hivatal irodái foglalták el.
A toronyház lakóinak száma egyes becslések szerint megközelítette egy kisebb falu lakosságának számát, így nem tűnhet véletlennek, hogy a szintek közötti közlekedési megoldások is eltértek a panelházakban megszokottaktól. Összesen 4 lépcsőház és 4, darabonként 12 személy szállítására alkalmas lift került beépítésre, ezeken felül pedig még egy portaszolgálat is működött.
A magasházban élni akkoriban nagy kiváltságnak számított és nem csak a különleges méretei és az abban az időszakban modernnek számító adottságai miatt. Az átadásától számított 13 évben igazán pezsgő társadalmi élet töltötte meg a falakat. Az évek során olyan, ma már országos hírnévnek örvendő lakók is megfordultak a folyosókon, mint Kulka János vagy Lang Györgyi.
1980-ban pont a szokatlan magasságnak köszönhetően innen indult el Pécs történetének első kábeltévés műsora, melynek ötletgazdája és megvalósítója a ház egyik lakója, Orcsik Ferenc volt, aki a pár évvel később megalakuló Torony-klubnak is az alapítója volt.
Ez nem egy átlagos értelemben vett szórakozóhely volt, habár belépőjegy váltása szükséges volt a részvételhez, ugyanis ide csak a ház lakói és azok barátai nyerhettek meghívást. Már az exkluzív helyszín is bőven elég lett volna a V.I.P. érzethez, azonban a 3 db 70 négyzetméteres, egykor szárító és tároló helyiségeknek használt termekből kialakított klub berendezése és programjai bőven felülmúltak minden elvárást. Volt itt vörösszőnyeg, színpad, diszkó és bárpult. A lakók és kiváltságos vendégeik olyan színes programokon vehettek részt, mint az aerobik, kick-box, kung-fu edzések, ping-pong, előadások, bulik és mozik, melynek kínálata megegyezett a “nagy moziékval”, azonban mégsem ezek, hanem a videófilmes vetítések számítottak a legnépszerűbb programnak. A hely működéséhez szükséges pénzt a “tulajdonosok” a belépőjegyek áraiból és a klubban működő büfé bevételeiből finanszírozták, ahol kapható volt minden, ami csak elképzelhető volt, azonban a bolti árakhoz képest mindössze csak 1 forinttal drágábban tudták megvásárolni ezeket a vendégek.
Viszont, ha ez nem lett volna elég különleges, a lakók azzal is elbüszkélkedhettek volna, amennyiben ez nem számított volna titoknak, hogy egy épületen osztoznak egy privát reprezentációs kiállítótermmel, ahova a város fontos emberei a nagyobb vállalatok felső vezetőit hívták tárgyalási célokkal. Ez a terem a ház legfelső szintjén került kialakításra és nem véletlenül; a csodás panoráma remek díszletet biztosított a megbeszélésekhez.
A toronyház boldog, nyugodt napjainak végül egy kellemetlen beázás vetett véget 1989-ben, ugyanis a kár miatt kiérkező szakértők egy ellenőrzés során ekkor fedezték fel, hogy miközben a lakók békésen élték az életüket, az épület elemeit összetartó feszítőpászmák elrozsdásodtak alattuk. A kegyetlen ítélet ‘89 karácsonyán, napra pontosan a december 23.-án tartott lakógyűlésen csapott le rájuk; az épületet lakhatatlanná nyilvánították, mindenkit ki kell költöztetni. Aznap 248 család élete pecsételődött meg. A házban eltöltött utolsó karácsony és szilveszter alatt a lakóknak megtiltották, hogy zongorát vagy bármi nehezebb tárgyat tároljanak a lakásokban, illetve, hogy az ünnepek alatt táncoljanak, nehogy túl nagy terhelés érje a szerkezetet.
A bejelentés akkorát robbant, hogy még a pécsi tévé is kivonult, hogy riportot készítsen a gyűlésről és a lakók reackióriról. A váratlan hír két táborra osztotta a közösséget; az egyik csoport tagjai kétségbeestek, hogy utcára kerülnek, míg a másik oldal “rémhírnek” titulálta és meggyőződésük volt, nem fog történni semmi. Bárcsak nekik lett volna igazuk… A kilakoltatás alatt azt ígérték a lakóknak, a felújítás után visszatérhetnek lakásaikba, azonban erre soha nem került sor.
A kiköltöztetés taktikusan január 15.-e és március 21.-e között zajlott le, mely alatt fokozatosan ürítették ki az épületet és segítettetek mindenkinek otthonra lelni. 1991 februárjában még működött a toronyház aljában a posta, viszont az üres lakásokat már csak egy portás felügyelte. Ez volt az a pont, amikor 13 boldog esztendő után elkezdődött a magasház szomorú és hosszadalmas haldoklása, ezzel párhuzamosan pedig elnyerte az”Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete” címet, amelyet lebontásáig viselt.
Végeláthatatlan 10 év után a város 350 millió forintból megerősítette az épületet, mellyel egyúttal elindította azt az adok-kapok játékot, mely a magasház további 13 évét jellemezte. Az épület tulajdonjoga kézről-kézre járt, mindenkinek voltak tervei az ingatlannal.A Pécsi Tudományegyetem kollégiummá akarta alakítani, a Group Milton cég “futurisztikus felhőkarcoló” látványát vázolta fel luxus apartmanokkal, irodákkal, panoráma étteremmel és két szintes, 350 férőhelyes mélygarázzsal, de még az is felmerült, hogy a városban összevissza található hivatalokat költöztetnék ide, ezzel könnyítve a polgárok ügyintézését. A Group Milton-nal még szerződés is köttetett, viszont a cég csak hagyta tovább pusztulni az épületet, melynek köszönhetően a felhőkarcolóból csak egy felbontott szerződés maradt.
A macska-egér játéknak 2013-ban a kormány vetett véget azzal, hogy átvállalta a toronyház bontási költségeit, ha a város megszerzi a tulajdonjogokat. Ez megtörtént, így a 25 emeletes sorsa megpecsételődött.
A magasház bontásának feladatát a Strabag-MML Kft és a Land-bau kft. kapta meg, a tényleges bontási munkálatok megkezdésére pedig 2016.03.28.-ig kellett várni. Ekkor felállításra került Magyarország legmagasabb toronydaruja, mely a 97 méterével alig magasodott a 25 emeletes fölé. Körbekerítették a területet, megépült a kerülőút és március végén borzalmas zajjal és rengeteg porral kezdetét vette a 7 hónapon át tartó munka, amely alatt az emeltek folyamatosan fogytak, a magasházat pedig a földdel tették egyenlővé. Nem maradt más utána, mint 22.548 tonna betontörmelék, valamint 1.281 tonna vashulladék. 2016.10.19.-én elvonultak a markológépek és lehullottak a falak; a 25 emeletes helyén már csak egy földkupac árulkodott arról, hogy itt valaha lakóház magasodott. 2016 decemberében megtörtént a műszaki átadás is és ezzel 40 év után pont került a magasház történetének végére.
3 évvel később, 2019 nyarán, kormányzati támogatásból megkezdeték az épület helyén maradt üres placc felújítását.. 134 milliós pályázati keretből valamint az önkormányzat 39 milliós saját forrásából gumi padlójú játszóteret és új parkolóhelyeket alakítottak ki az egykori toronyház helyén, a kész projektet pedig végül 2020 tavaszán vehették birtokba a polgárok.
29 csendes, viszontagságos, bizonytalan évet követően ismét élet költözött a területre, habár nem éppen abban a formában, ahogy azt sok pécsi remélte. A magasház soha nem nyerte vissza régi fényét. Végeláthatatlan bürokratikus viták árán sem lett végül belőle kollégium, luxus apartmanház vagy hivatal. Porból lett és 40 évvel később újfent porrá lett, azonban a területet szerencsére méltó módon hasznosították. A lakók visszakapták a várostól és olyan élettel töltik meg minden nap, amit megérdemel.
És hogy mi maradt a monumentális toronyházból, az országszerte híres pécsi magasházból, az égbe szökő 25 emeletesből? Emlékét mélyén a szívében őrzi minden városlakó, aki valaha sétált a tövében, 1000 db hűtőmágnes, mely a bontás alatt álló ház darabjaiból készült, illetve egy aprócska, alig észrevehető szobor a park sarkában, mely úgy megbújik a nagy területen, hogy aki nem keresi, csak véletlenül botolhat bele. Nagyon szemfülesnek kell lenni ahhoz, hogy észrevegyük ezt a kis gyufásdoboz méretű, rézből készült műemléket, ugyanakkor érdemes egy pillanatra megállni mellette,egy percre felhagyni a rohanással és felidézni azt az ikonikus monstrumot, melynek emléket állít.
Források:
