2018. október 1., hétfő

Tehetségem: tátogás



Augusztus elején hatalmas tragédia rázta meg a világot. Több millió tinédzsert sokkolt a hír, hogy a 200 milliós táborral rendelkező Musical.ly nevű applikáció jelenlegi formájában megszűnik létezni. Ám hamar kiderült, pánikra semmi ok, ugyanis az alkalmazás nem vész el, csak átalakul. Egy Bytedance névre keresztelt vállalt vásárolta meg elképzelhetetlenül magas összegekért, majd döntött úgy, hogy beleolvasztja, a saját fejlesztésű, viszont hasonló funkciót ígérő TikTok nevű applikációjába. Így az adatok nem kerültek törlésre, mindössze a felület, a franchise és a név változott. Az, hogy ez mennyire volt pénzügyi szempontból jó döntés, még a jövő zenéje, de addig is, beszéljünk arról a jelenségről, ami a szemünk láttára bontott szárnyat és fészkelte be magát az agyunkba. 

Az ismert régi mondás, miszerint 15 perc hírnév mindenkinek jár, soha nem látott mértékeket öltött, viszont ehhez már nincs szükség se tehetségre, se pénzre, se 15 percre. A képlet egyszerű: ha van egy okos telefonod, interneted és egy bizonyos zenei applikációd, akkor már jó esélyekkel indulsz a legnépszerűbb muser címért, melyet követően a határ már csak a csillagos ég. 

A musical.ly névre hallgató alkalmazás kihasználta a rést, amit a youtube hagyott. Fogta az emberek lustaságát és az internetes celbség iránti vágyát, majd összegyúrta egy alkalmazásba, amit – mivel ingyen kínált- aztán millió hírnévéhes tinédzser talált és szeretett meg. 



A fejlesztők pontosan látták, mire vágynak a mai tizenévesek és sikerült is médiatörténelmet írniuk. Feltaláltak egy új műfajt, mely kitermelte a saját sztárjait. Ezzel az egyetlen baj, hogy ezek az úgynevezett celebek, az égvilágon nem értenek semmihez. Legalábbis a videóik nem árulkodnak a tehetségükről. 

Én is ember vagyok és nekem is megvan a magam saját, privát véleménye a mai celebekről, és tudom, hogy most fogom magamra haragítani az olvasóim nagy százalékát, viszont nem tudom letagadni, hogy az én szememben a magamutogató, csak a testükből, illetve botrányaikból élő celebek és a musical.ly „tehetségek” ugyanabba a kategóriába tartoznak. Hogy miért? Mert egyik se érdemli meg azt a csillogást, amit kap. 

Oké, aláírom, hogy Szász Dorina, az egyik legtöbb követővel rendelkező muser, több mindent tett le az asztalra, mint Szandika, de azért nem fogom tehetségnek hívni, vagy aláírásért könyörögni neki. 
Van olyan youtuber, aki szintén a videózással szerzett magának hírnevet, akinek az aláírásért képes volnék órákig sorban állni. Akik a saját szabadidejüket rááldozva vágnak éjszakába nyúlóan, vesznek fel ezerszer egymásután egy jelentet, annak érdekében, hogy rendszeres és minőségi tartalmat gyártsanak. Őket kéne elismerni, nem pedig a tinédzser korosztály azon tagjait, akiknek hölgyei több időt fektetnek a sminkjük elkészítésébe, mint a videó felvételére. 

(Fogarasy Molli, Nagy Liza és Szász Dorina jelenleg a legtöbb követővel rendelkező magyar felhasználók) 

A youtube videósok gyakori szófordulat, hogy egy 10 perces videót megcsinálni nem 10 perc. Nos, habár sose használtam az alkalmazást, nagy összeggel merek fogadni arra, hogy egy 15 másodperces videót felvenni, a TikTok-on, valóban 15 másodperc. Állítom, hogy vannak, akik tényleg csak ennyi időt szánnak rá. 

Tényleg elég volna ennyi ahhoz, hogy valaki sztár legyen? Homlokig sminkben, felzselézett hajjal, félmeztelenül vagy kivágott felsőben tátogjunk és adjuk el magunkat? Ez már csak egy hajszálnyira van a prostitúciótól. Kezdetben a like-okkal, később a „rajongók” a termékek megvásárlásával, tehát értékes pénzzel fizetnek azért, hogy láthassanak. Időt, pénzt, energiát áldoznak azért, hogy megnézhessenek élőben egy embert, aki mindössze annyiban tér el egy átlagembertől, hogy rendszeresen tátog híres dalokra egy alkalmazásban. Százak kerekednek fel, utazzák át az országot, vesznek jegyet, majd préselődnek össze egy plázába, hogy 3 másodpercre oda állhassanak egy ember mellé egy kép erejéig, aki nem tesz mást, csak ritmusra tátog. Én is szoktam tátogva énekelni a buszon, engem mégse rajong körbe senki! Mondhatjátok, hogy az más, de kérlek, magyarázzátok el, mi a különbség köztem és köztük? Hogy ők az interneten csinálják? 
Tényleg annyira lecsökkent volna a színvonal, az emberiség értékrendszere, hogy beérjük egy tátikázó kvázi „senkivel”? A tátogás mostantól tehetségnek számít? Vagy a magunkat való eladás emelkedett művészi szintre? 

Én nem akarom senkire ráerőltetni a véleményemet. Soha nem volt célom egy-egy ilyen kritikus poszt megírásával, hogy viszályt szítsak vagy megmondjam, ki mit gondoljon. Pusztán egy kérdést szeretnék feltenni azok számára, akik piedesztálra emelik a musereket, amin vagy elgondolkodnak, vagy nem. 
Ha megkérdezné egy idegen, hogy miért rajongsz értük, miben tehetségesek, akkor mit válaszolnál? Azt, hogy a tátogásba? A hajuk dobálásban? A kezükkel való mutogatásban? A kamera forgatásában? A dekoltázs villantásban? 
Még annyit fűznék hozzá ehhez az egész témához, így lezárásként, hogy szerény meglátásom szerint, a legtöbb muser lány csak egyetlen dologban tehetséges; a sminkelésben.