2019. augusztus 7., szerda

24 jel, hogy felnőttél





1. Mikor nem azért sietsz haza a munkából, hogy otthon végre pihenhess, hanem mert a frissen kimosott ruháknak meg kell száradnia még sötétedés előtt. 

2. A pároddal már csak azért hívjátok fel egymást napközben, hogy megkérdezzétek, mi kell a boltból vagy, hogy mi legyen másnap az ebéd. 

3. A ruhaboltok helyett, az élelmiszerboltok miatt térsz be a nagy bevásárlóközpontokba. 

4. Minden júniusban rendesen meggyászolod a diákkori nyári szüneteket, melyekbe neked már soha többé nem lesz részed. Régen a nyár 3 hónap szünetet jelentett, dolgozó emberként már nem több 10 hétvégénél. 

5. Sőt, a “szünet” mint fogalom, már csak egy ismerősen csengő szó a távoli múltból. Mi az, hogy szünet? Ja, arra az évi 20 nap fizetett szabadság gondolsz, mellyel úgy kell gazdálkodni, hogy kitartson az ünnepek alatt és jusson a nyaralásra is? 

6. Mikor a boltban vásárolva már nem az válik a legfontosabb szemponttá, hogy szükséged van-e az adott termékre, hanem hogy sürgős-e annyira a megvétele-e, hogy el lehessen halasztani a fizetésig 

Soha nem növünk fel, csak megtanuljuk hogyan kell nyilvánosan viselkedni. 



7. Vásárlás közben márkák helyett elkezdesz árakat nézni. 

8. Igényelni kezded a boltok akciós reklámújságait és mindig legalább akkora élvezettel lapozgatod őket, mint annak idején a divat magazinokat. 

9. Szabályos élvezet okoz számodra az új mosogatószivacs látványa. 

10. Nem ér véget a napod a munkából hazaérve, sőt, még csak akkor kezdődik el igazán, hiszen még vár rád a takarítás, a főzés, a mosás, a vasalás, a családod teljes körű ellátása, és ha napközben nem sikerült elintézni, akkor még a boltba is el kell vonszolni magad. 

11. A táskádban a tartalék rúzsokat, fésűket leváltják a szatyrok és a túlélő csokik, a pénztárcád lassan megtelik blokkokkal és a boltok hűségkártyáival. Olyanok ezek a kis izék, mint régen a pokémon kártyák. Gyűjtsd össze hát mind! 

12. Észre se veszed, de szép lassan már annyit jársz bizonyos boltokba, hogy a pénztárosok elkezdenek a neveden szólítani. 

13. Miközben a lázadó tinikorban arról szóltak az esték, hogy éjszakába nyúlón szörföztél a neten és éjfél előtt meg se ágyaztál, mostanában a nap végére a fáradtság már annyira maga alá gyűr, hogy a 9 órát is alig bírod kivárni. Akár hétköznap van, akár hétvége. 

14. Míg régen a hétvége a pihenésről és a feltöltődésről szólt, addig most ezt a két napot használod ki arra, hogy utolérd magad a hétköznapok alatt felgyülemlett házimunkákban. (Még mindig nem érted? A nyugdíjas évekig felejtsd el a pihenést. Nem lesz időd pihenni) 

15. Sokkal többre értékelsz egy nyugodt, összebújós estét a pároddal, mint egy vad, szombat esti bulit a barátokkal. Nem vágysz már arra, hogy kimozdulj. Alig várod, hogy otthon lehess. 

16. Le lehet téged nyűgözni annyival, hogy valaki elmosogat helyetted. 

17. A divatos ruhák helyét átveszi a praktikum és a kényelem. 

Most már érted, miért nem akart pán péter soha felnőni...


18. Többé már nem egy zacskó chips-ért szaladsz el a boltba este 7-kor, hanem wc papírért, ami mindig a legrosszabb pillanatban fogy el. 

19. Elkezded kivágni és gondosan gyűjtögetni az újságokban megjelenő kuponokat. Igen, kuponokat. 

20. Állandó szófordulatoddá válnak azok a mondatok, hogy: utálok felnőtt lenni!/ a felnőtt élet szar! 

21. Munkaidőben hódolsz a hobbidnak és pörgeted a facebook-ot, mert csak akkor jut rá idő. (mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ezt a cikket is a munkahelyemen gépelem) 

22. Meg se tudod fogni az aktuálisan olvasásra váró könyvet/könyveket, nemhogy elolvasni! 

23. Elkéretőzől vagy ellógsz korábban a munkából, hogy beérj a hivatalokba zárás előtt, mert azok valamiért pont 4 órakor csuknak be, amikor az emberek többségének éppen véget ér a munkaideje. 

24. De a legbiztosabb jele annak, hogy felnőttél, az az; hogy elkezded elrakni, sőt követelni, a blokkokat, hogy azok alapján minden hó végén költségvetést tudj írni. Évek óta várom, hogy kiderüljön, valaki apró összegekben, minden hónapban pénzt emel le a kártyámról és nem én költök ennyit, de állandóan csalódnom kell…

A fájdalom a felnőtté válás része. Így tanulunk. 

(képek forrása: google)